A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon
Társadalmi Megújulás Operatív Program
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-
Innovatív Intézményekben
TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0031
A kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetése óvodánkban
A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 2008-ban írt ki pályázatot a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A szolnoki önkormányzat sikeresen pályázott, így a város nyolc intézményében, köztük a mi óvodánkban is, 2009. szeptembertől indult a program.
Óvodánkban a 2009/2010-es nevelési évben két csoport kezdte el a nevelést a kompetencia alapú óvodai programcsomag szellemében.
• Őzike csoport óvodásai (25 fővel)
• Süni csoport óvodásai (23 fővel)
Pedagógusok:
• Gúth Zoltánné
• Bagolyné Simon Julianna
• Sárándiné Zsemlye Etelka
• Király Jánosné
Szakmai vezető:
Kordoványi Mihályné
A mi óvodánk 7.000.000 Ft. – összeget nyert a pályázattal.
Ebből valósítjuk meg:
• A pedagógusok továbbképzését
• Erdei óvodai programokat
• A kompetencia alapú óvodai programcsomag megvásárlását (kézikönyvek, meseládikó bábkészlettel, játékgyűjtemények)
• Mozgásfejlesztő eszközök, anyanyelv fejlesztését elősegítő eszközök, ábrázolási eszközök megvásárlását
A program megvalósulása érdekében vállaljuk, hogy:
• Részt veszünk a továbbképzéseken (Saját kompetenciánkat fejlesztjük)
• Az új ismereteinket beépítjük a mindennapi munkánkba
• Folyamatosan felülvizsgáljuk a helyi óvodai nevelési programunkat
• Tudatosan tervezzük és szervezzük a mindennapjainkat annak érdekében, hogy óvodásaink sok-sok élmény és tapasztalat segítségével tevékenykedve, egyéni szükségleteiknek megfelelően, képességeik szerint fejlődjenek
• Tapasztalataink alapján átdolgozzuk a helyi nevelési programunkat, és dokumentumainkat.
A kompetencia alapú óvodai programcsomag
Mit jelent a szó?
A Kompetencia: hozzáértés, valamely cselekvésforma eredményes végzésére való képesség, amely kihat a végzett tevékenységre. A nevelés, oktatás céljai között egyre hangsúlyosabbá válik a kompetenciák kialakítása, vagyis az ismeretek teljesítményképes tudássá történő emelése, az alkalmazási, felhasználási képességek fejlesztése.
Mit nevezünk a kompetencia alapú képzésnek?
A kompetencia alapú képzésen a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazni képes tudást középpontba helyező tudást kell érteni. Amely megalapozza az egész életen át tartó tanulást és képessé teszi az egyént életcéljai megvalósítására, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra.
Az élethosszig tartó tanulás képessége és a sikeres életpálya építéshez nélkülözhetetlen személyiségjegyek például: az önállóság, nyitottság, belső kontroll, rugalmasság, kreativitás, tolerancia, együttműködési készség, kritikai gondolkodás, problémamegoldás.
A kompetencia alapú óvodai programcsomag az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának szellemiségében készült az alapelvek, az óvodakép, a gyermekkép, a játékközpontúság a szellemiség és a szemléletmód tekintetében.
Ugyanakkor a 21. század szellemiségének megfelelően a „kompetencia” mint központi kategória hatja át a programcsomagot. Az óvodapedagógián belül maga a „programcsomag” fogalma is új, melynek kettős jelentéstartalma van.
Egyrészt egyes elemei részenként illesztve is felhasználhatók a helyi nevelési programhoz, másrészt teljességében is használható, komplex csomagként kezelve.
A programcsomag célja nem a „diktálás”, hanem a segítségnyújtás, valamint a lehetőségnyújtás a megújulásra, amely az önálló értelmezés és a sajátos felhasználás alapjául szolgálhat.
A kompetencia alapú óvodai programcsomag fontos pedagógiai alapelveket fogalmaz meg:
- A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést.
Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, amely igazodik
- egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz
- fejlődési üteméhez
2. Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete.A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.
3. A munkajellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.
4. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el.
Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja.
5. Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak.
Nevelési cél: a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.
6. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg.
7. A gyerek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos stabil
Biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet.
8. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír.
9. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.
10. Az óvodás korú gyermekek magatartását érzelmei befolyásolják. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon.
11. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg a helyét a közösségben. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák.
12. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakciókon keresztül fejlődik normarendszere, mely a további fejlődési szakasznak, az iskolás kornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is.
13. Jelentős alapvetés a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
14. Nevelési célunk, hogy az óvodás gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk.
15. A gyermekek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Nevelési célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése.
Célunk, hogy az óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre.
A kompetencia alapú óvodai programcsomag hozadéka a kipróbáló csoportokban
A gyerekek számára
- kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak, mozoghatnak,
- zenében és festésben, átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát
- átérezhetik a hagyományok üzenetét
- bábozhatnak, dramatizálhatnak
- nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek
- játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől
- kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják
- megtapasztalják, hogy a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges
- figyelembe veszik a gyermekek törvényeit is
A szülők számára
A szülők biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy:
- a program középpontjában a gyerek áll
- a boldog gyermekkort kívánjuk biztosítania gyermeke számára
- a program alkalmazása eredményeként a gyermekük az iskolára alkalmas lesz
- gyermekük komplex képességei fejleszthetők
- figyelembe veszik gyermekük egyéni és életkori sajátosságait
- értékelik gyermeke azon tulajdonságait, melyek csak rá jellemzőek
- gyermekével megtanítják értékelni a másik gyerek másságát is
- a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van
- a szabad játék a nevelés fő eszköze
- a gyermekének több saját élményben, tapasztalatszerzésben lesz része
- a gyermekével való közös gyűjtőmunkát a közös élményfeldolgozás követi
- az óvodával való együttműködésük szorosabbá válhat, fejlődhet
- a program figyelembe veszi az észrevételeiket is
Az óvodapedagógusok számára
Lehetőséget ad:
- az óvoda-iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére
- az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezésére
- az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának új tartalommal való megtöltésére
- a céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó, nevelő, oktató munka megélésére
- saját kompetenciájának fejlesztése
- olyan pedagógiai, pszichológiai ismeretek megszerzésére, amelyek meglévő ismereteit bővíthetik
- befogadóvá válik az óvodapedagógia új, innovatív pedagógiai jelenségei, történései iránt
- a prevenció hatékonyságát hirdeti a korrekcióval szemben
- lehetőséget ad a programcsomag alkalmazása során megélt pedagógiai jellegű tapasztalatok kicserélésére a programcsomagot kipróbáló, tesztelő, alkalmazó intézményekkel
- a pedagógiai módszertani szabadság megélésére
- a pedagógiai innovációban való részvételre
- a szakmai elismerésre
A fenntartó számára
A fenntartó bizonyságot nyerhet arról, hogy:
- az általa fenntartott intézmény szakmai elismerésben részesül azáltal, hogy a pályázat nyertes intézményei közé tartozik
- Biztosított az óvoda pedagógusainak a szakmai ingyenes továbbképzése
- Az általa elfogadott és támogatott óvodai helyi nevelési program a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal kiegészülhet és átalakulhat
- A fenntartása alatt működő óvoda alap és speciális feladatait a továbbiakban is teljesíteni tudja
- A programcsomag alkalmazása a meglévő anyagi keret mellett megvalósítható
- Az óvoda Alapító Okiratának belső tartalma megmarad
- Az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség értékként kezelése jellemzi
- Vélhetően emelkedni fog a programcsomagot alkalmazó óvodákba beiratkozni kívánó óvodás korú gyermekek száma
A kompetencia alapú óvodai programcsomag fejlesztési koncepciójának sajátos elemei
A pedagógiai fejlesztés célja
Az óvoda-iskola átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása,
Az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése,
A játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének megjelenítése,
A játék,- érzelem,- erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése
A pedagógiai fejlesztés feladata
Olyan választható témák, tevékenységi körök, szervezési keretek, differenciálási eljárások és munkaformák ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják.
A pedagógiai fejlesztés folyamatának jellemzője a komplexitás.
A képességfejlesztés az elsődleges, ennek szolgálatában áll az összes nevelési területre kiterjedő úgynevezett törzs és kiegészítő anyag.
Az integráló nevelési területek- megegyezően az ONAP - al, a külső világ tevékeny megismerését segítik, ezen belül a matematikai, az anyanyelvi, az irodalmi nevelést és a vizuális tartalmú tapasztalatokat erősítik.
Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot.
Kiegészítő anyag: a környezeti játékgyűjtemény, a bábgyűjtemény, a zenevarázs, amely új utakat jelöl ki az óvodai zenei nevelés terén és a segédletek (dramatikus elemeket tartalmazó játékok, pedagógiai játékgyűjtemény, játékajánló)
Azáltal, hogy részt vehetünk e program kipróbálásában, óvodánk elindulhat a „megújulás” útján.
„Mondd el, és én elfelejtem
Tanítsd meg és emlékezem rá,
Lehessek részese, és megtanulom” (Kínai bölcsesség)
A programindítás pillanatai:
A Kompetencia Alapú Óvodai Program bevezetésének gyakorlati tapasztalatai
Visszatekintve az eltelt fél évre elmondhatjuk: ez a program nagyon tetszik a gyermekeknek, óvónőknek egyaránt.
Az eddig feldolgozott témakörök: „Levegő”, „Tűz”, „Víz” sok-sok lehetőséget kínáltak a közös élmény- és tapasztalatszerzésre, kísérletezésekre, a gyermekek egyéni, differenciált fejlesztésére. Az óvónők elmélyültek a tématervjavaslatok módszertani ajánlásaiba, s a gyermekek számára változatos, érdekes feldolgozási lehetőségeket kínáltak. A gyermekek a szabad játék során bátran kipróbálhatták ötleteiket, ezáltal saját megtapasztalásuk útján vonhattak le következtetéseket, így szerezve maradandó ismereteket.
Köszönjük a szülők aktív érdeklődését a program iránt, a témákhoz kapcsolódó gyűjtőmunkában való segítségüket, mellyel hozzájárultak munkánk sikeréhez!
Szolnok, 2010.03.14
Kordoványi Mihályné
Szakmai vezető
